A szlováktanulásnak van egy szomorú hozadéka: elveszítettem egy hatalmas humorforrást :-) A legutóbbi órán a tanárnővel meghallgattuk szlovákul a Csendes éj c. slágert. Korábban sikítva röhögtem volna rajta, most viszont semmi vicceset nem találtam benne, inkább arra figyeltem, hogy mit értek belőle. Na de ez legyen a legnagyobb bajom :-)

Feltöltöttem a Flickr-re a legutóbbi hétvégi kiruccanásunk fotóit. Mindig elcsodálkozom rajta, mennyire remek az az ország. (Akik szerint nem is igazi ország, azoknak ajánlom figyelmébe ezt a térképet.) Középkori városok, szép falvak, igen változatos hegységek minden mennyiségben és kedves emberek. (Persze tisztában vagyok vele, hogy ott sem kolbászból van a kerítés, és látom és is a hatalmas lakótelepeket és egyéb csúnyaságokat, de nem ez a mérvadó.)

A bejegyzés címe egyébként egy szlovák nyelvtörő: egy értelmes mondat, amiben egy magánhangzó sincs :-)