A jelek szerint nem lehet az iPhone-ra alkalmazásokat telepíteni. Az előző bejegyzésben előadott lelkendezés visszavonva. Így nem több, mint egy iPod, amiben van wifi, és lehet vele telefonálni. Az előbbi dolog jó, az utóbbi nem. A telefon a basztatás eszköze, szeretem otthon felejteni, hagyni lemerülni, elfelejteni töltőt vinni hozzá. Az iPod mindennek az ellenkezője. Ha egy kéziszámítógépben benne van a telefon, egye fene, de az iPodomban ne legyen.

Még egy apróság, amire felfigyeltem a nyitóbeszédben: a képernyőhátteret wallpapernek nevezte Jobs. A mac-terminológiában sosem hívták így.