Ezt a képet a sárospataki fiúinternátus padlásán csináltam. Volt ott ilyenből és hasonlóból még jópár. Akkor nagyon undorítónak találtam.

Aztán tegnap a miskolci Zenepalota padlásán jártam. Ott már nem volt gusztusom fényképezni, olyan mennyiségben voltak a különböző oszlási stádiumban lévő döglött galambok. Nagyon kellett az embernek figyelni, hogy beléjük ne lépjen. Természetesen mindez több centi (azért csak ennyi, mert öt éve az egészet letakarították 600e Ft-ért) vastag galambszarszőnyegen, és fölöttünk fogalom nélkül röpködő, egyelőre élő galambokkal. Gyomorforgató volt. És a szagról még nem is beszéltem. Ehhez képest egész kellemes volt ma újra felmenni az internátus padlására.

Viszont amikor tegnap lejöttünk a horrorpadlásról, körbejártunk az épületben, és bementünk egy osztályterembe is, ami olyan volt, mint a tipikus középiskolai osztálytermek szünetben, annyi különbséggel, hogy két 15 éves forma vásott kölyök épp az Autumn Leavest játszotta négykezesen a zongorán. Király volt.

(Megj.: a linkelt videóban feltűnik az általunk készített látványterv is.)