Először is, ezeknél az alapoknál nem képződik kamat. A hozam gyakorlatilag árfolyamnyereség: amikor az ember berakja a pénzét, akkor az alapban az alapegység X-en áll. Amikor kiveszi, X+n-en. Az n a nyereség.
Azonban ezek az alapok lefelé is mozoghatnak (vagyis az n negatív szám is lehet).
Tegyük fel, hogy nekem bent van 100e Ft-m, amit akkor raktam be, amikor az alap 100 egységen állt. Közben sajnos lefelé megy az alap értéke, mondjuk 80-ra. Nekem szükségem van 50e Ft-ra, tehát kiveszem. Szerencsére nemsoká lett pénzem, és még ugyanúgy 80-on áll az alap, gyorsan visszarakom azt az 50e Ft-t. Utána felfelé megy az alap, ugyanúgy eléri a 100 Ft-t, megint szükségem van a pénzre, mondjuk mind a 100e-re, tehát kiveszem. A logika azt súgja, hogy nem nyertem, de nem is veszítettem semmit, hiszen amikor beraktam az elején a pénzem, ugyanúgy 100-on állt az alap, mint most, amikor az egészet kiveszem.
De a mai magyar realitás nem ez: mivel utoljára 80-on állt az alap, amikor pénzt raktam bele, és 100-on vettem ki, ezt a magyar törvények kamatnak tekintik, és kamatadót szabnak ki rá. Nem tudom, érthető voltam-e: nulla forint bevételem képződött, de adóznom kell "belőle".
Ha már kamatadót vetnek ki az ilyen alapokra is, az lenne a logikus, hogy az esetleges árfolyamveszteséget (negatív hozamot) is csökkentsék a kamatadó mértékével.