Amikor kijön egy programnak egy új verziója, sok emberrel ellentétben nem azt keresem, hogy hogy lehet mindent visszaállítani a régen megszokottra, hanem bízva abban, hogy okos emberek dolgoztak a frissítésen, megpróbálom megtanulni, megszokni az újdonságokat.

A 10.7 elég sok újdonságot hozott a felhasználói felületet tekintve. A beharangozókban teljesen értelmetlennek tartottam a Launchpad-et, a teljes képernyős alkalmazásokat és a Mission Controllt, de be kell látnom, hogy van bennük rendszer, és érdemes őket használni, csak kicsit be kell lakni őket.

Leírom, hogy én hogy próbálom (úgy tűnik, sikerrel) belakni a rendszert.

Programindításra a Launchpadet használom. Magát a Launchpadet Dockból indítani lassú, a hot cornereket nem szeretem, így beállítottam neki az alma+esc billentyűkombinációt. Az első képernyőre beraktam a leggyakrabban használt programjaimat, az esetek 90%-ában nem is kell továbbnavigálnom. A Google Quick Search Box így feleslegessé vált, főleg, hogy már a Spotlight is tud interneten és a wikipédián keresni.

A Spacest eddig sose használtam, mert értelmetlennek tartottam. Viszont most arra is rászoktam (pontosabban a Mission Controlra). Jobb programváltásra mint az alma+tab, mert nem minden program egyenrangú, és az utóbbiban mindegyik egyforma súllyal jelenik meg. Én most három képernyőt állítottam be. Az elsőn futnak azok a programok, amiket folyamatosan használok (jellemzően Sketchup, Layout, Chrome). Ezeket be is állítottam, hogy mindig itt nyíljanak meg. A második képernyőn azok a programok vannak, amikben a munkához nyitogatok meg fájlokat megnézésre, de nem dolgozom bennük: jellemzően Preview, Picasa, Draftsight (dwg-khez, még akarok róla írni).

A harmadik képernyő azoké a kis programoké, amik többnyire mindig futnak, de egyszerre csak rövid ideig használom őket (jellemzően valamit megnézni, felírni, ilyesmi): Textedit, Address Book, iCal, Dictionary. A Textedit kivételével ezeket is iderögzítettem (meg a System Preferencest és a Terminalt is). A Findert úgy állítottam be, hogy minden Space-en legyen jelen, ugyanazokkal az ablakokkal. (Jó lenne amúgy valami gyorsbillentyű, ami a Findert előtérbe hozza.) Azt kikapcsoltam, hogy Automatically rearrange spaces based on most recent use, mert nekem csak átláthatatlanná tette, hogy mi hol van. Hiányolok amúgy valami vizuális visszajelzést, hogy melyik space-en vagyok. Mondjuk lehetne egy szám a menüsorban, vagy ilyesmi.

Merész húzásként (és helymegtakarításképpen) nyugdíjaztam a dokkot. Teljesen kikapcsolni nem lehet, ezért a legkisebbre vettem, minden funkcióját kikapcsoltam (nagyítás, induló programok ikonjának ugráltatása, jelzőfények), mindent kivettem belőle, és elrejtettem. Mivel nem használok olyan programokat, amik a dokkon jeleznek, így teljesen jól elvagyok. Néha azért előhozom (mármint a dokkot), mint ahogy az alma-tabra is rájár még a kezem :-)

Szintén a helytakarékosság miatt kikapcsoltam a scroll barokat.

A programok állapotának mentése nem tetszett először, de most már teljesen megszerettem. Egyébként ha nem akarjuk, hogy a rendszer újra megnyissa az utoljára használt dokumentumokat, akkor alt+alma+Q-val lépjünk ki, ne sima alma+Q-val.

A versions-t még szoknom kell, egyelőre a logikáját se értem teljesen. A fő programjaim nem támogatják, így nem volt még lehetőségem kiismerni a működését.

Hibák: hiába állítottam be, hogy ctrl+↑-ra mutassa meg a Desktopot, eleinte megcsinálta, aztán soha többet. A Mail valamiért nem indul el (pedig az elején elindult, amikor megnéztem, hogy milyen). A Spotlight bizonyos mappákban nem hajlandó semmit se csinálni. Sajnos a három ujjas duplaklikkre se jön elő minden programban a szótár. Olyankor marad a jobbklikk -> look up in dictionary, ami szintén új jóság. A Spotlightból való Google-Wikipedia keresés nem mindig működik. És végül: a gép többnyire sokkal lassabban alszik el. Ezek a dolgok a 10.7.1-ben sem múltak el.

Jó dolgok: a natural scroll nagyon tetszik. Az is, hogy a Preview már doc-okat is meg tud nyitni olvasásra (át is állítottam defaultra, az esetek 90%-ban csak megnézni szoktam a doc-okat). A full screenen való pdf-lapozgatás is nagyon király, meg az is, hogy a quick lookból közvetlenül meg lehet nyitni az éppen nézett fájlt, nem kell visszamenni a Finderbe. A Preview ráadásul pont ott nyitja meg a többoldalas pdf-et, ahol a quick lookban jártunk. Tetszenek és hasznosak a Spotlight kis előnézeti ablakai. A full screen is hülyeségnek tűnt, de bevallom, amiatt, hogy a full screen programok saját space-t használnak, már várom, hogy a kedvenc programjaimnak kijöjjön a full screent támogató verziójuk. Így amikben aktuálisan dolgozunk, kirakjuk full screenre, és kényelmesen tudunk váltogatni köztük. Tutiság a már fentebb említett Dictionary-dolog is. Az Air Drop is biztos nagyon jó lesz, ha másoknak is 10.7 lesz a gépén a környezetemben. Tetszik az is, hogy a Finder sidebarjában az ikonokat nagyobbra lehet venni, a 10.5 óta megjelent pici ikonok nekem nagyon nem tetszettek.

Szóval szerintem nagyon jó a 10.7, régen volt már ilyen mértékű átalakítása a kezelőfelületnek.