A blog olvasói nyilván tudják rólam, hogy nagyon távol áll tőlem az ún. Trianonozás. Viszont baromira zavar, amikor néhány évtizedes közigazgatási határok miatt évszázados földrajzi neveket kezdenek rosszul használni, sokszor hivatalosan, és sokszor éppen valamiféle tévesen értelmezett hagyománytiszteletből.

Legjellemzőbb példája ez utóbbinak, amikor a Felvidék szót Szlovákia szinonimájaként használják, ráadásul sokszor névelő nélkül, ahogy az országneveket szokták: „megyek Felvidékre”.

A Kárpát-medencének, mint önálló természeti egységnek az utolsó átfogó földrajza 1947-ben jelent meg, Bulla Béla és Mendöl Tibor írta. Az alábbiakban a természetföldrajzra vonatkozóan az ő terminológiájukat használom.

Nos, a Felvidék a Kárpát-medence északi, hegyvidéki részét jelenti, ilyen értelemben Miskolc felvidéki város, Érsekújvár, vagy pláne Dunaszerdahely viszont nem az. Ugyanezen logika szerint olyan, hogy Északi-Középhegység nincs, amit most annak hívnak, az az Északnyugati-Kárpátok déli(!) nyúlványa. Aztán ott van az ún. Zempléni-hegység (vagy pláne „a Zemplén”, ahogy többnyire használják), aminek az igazi neve az, hogy Tokaji-hegység, és mint ilyen az Eperjes-Tokaji-hegység déli részét jelenti. A Zempléni-hegység (Zemplínska širava) Kelet-Szlovákiában van, és semmi köze ahhoz, amit mi Zempléni-hegységnek hívunk. Ezt amúgy a Magyar Földrajzi Társaság lapjában olvastam először.

Ha már megyéknél tartunk. Borsod-Abaúj-Zemplén megye több megye összevonásából jött létre. Tehát nem az történt, hogy Borsodhoz csatolták Abaúj, Zemplén, Gömör, Torna mai országhatárokon belül eső részét. Ilyen értelemben pl. azt mondani Olaszliszkáról, hogy „átlagos borsodi falu”, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a III. kerület „átlagos pesti kerület”. De hasonló butaság azt mondani, hogy „Borsodban, a szlovák határnál”, ugyanis Borsod nem határos Szlovákiával. Ezt amúgy pont „vármegyések” szájából hallottam (pontosabban olvastam, mert nem beszélek ilyen népséggel).

Népneveket se szerencsés használni. A ma Szlovákiában lévő Érchegységet egy időben Magyar-érchegységnek is hívták, ma pedig úgy is hívják, hogy Szlovák-érchegység. Ennél szerencsésebb a Gömör-Szepesi-érchegység (Spišsko-gemerské rudohorie). Mint ahogy a Szlovák-karszt helyett is jobb (és pontosabb) a Gömör-Tornai-karszt elnevezés, hiszen az a hegység is átnyúlik az országhatáron.

Frissítés:

Egy nagyon fontosat kifelejtettem. Erdély sem egyenlő a mai Románia egykoron Magyar Királysághoz tartozó részeivel, pláne nem a Székelyfölddel. Nyugat felől nézve Erdély ott kezdődik, ahol a hegyek. Északon pedig véget ér a Borsai-hágónál, Románia így az Északkeleti-Felvidékből is kapott egy darabot. (Az Északkeleti-Felvidék nyugati határa az Ondava vonala, illetve a Duklai-hágó.)