Van egy könyv, Elisabeth Hassmann írta, 2002-ben jelent meg, és alapmű lett a korszak építészetével foglalkozók körében. Csaknem 700 oldalas, és sok korábbi tévedést tisztáz.

Ebben olvastam először egy mondatot arról, hogy a pozsonyi ferences templom tornya nem kupolás lezárású volt eredetileg, ahogy a szakirodalom tartja, hanem csúcsos. Ez nekem a kutatási témámba vág, így írtam róla egy cikket. Ezt a cikket a minap elküldtem Elisabeth Hassmannak. Ez kb. olyan, mintha egy feltörekvő magyar zenekar elküldené a demóját egy világsztárnak, így nem is vártam választ.

De jött, mégpedig még aznap! Ráadásul egy nagyon kedves levél, amiben a hölgy nagyon megköszöni és dicséri a cikkemet, ad néhány tanácsot, és egy dologról még meg is kérdezi a véleményemet.

Ehhez hasonló az is, hogy Norbert Nußbaumnál dolgozhattam Kölnben. Ő a középkori építészet túlzás nélkül állíthatom hogy legnagyobb élő tudósa, és hozzá is úgy jutottam el, hogy egyszerűen kértem tőle emailben egy fogadólevelet, és az emailben elküldtem a kutatási témámat. Ez olyan, mintha az a bizonyos feltörekvő zenekar elmehetne a nagy világsztár próbatermébe dolgozni, ahol a világsztár meghallgatja őket időnként és még tanácsokat is ad.

Hát ezért (is) szeretem a tudományos munkát.