Uberto Eco Új középkor című esszéjében érdekes párhuzamot von a középkori kolostorok és a modern egyetemek között:

Mi sem hasonlít jobban egy kolostorhoz (amely félreeső tájakon épült, barbár és idegen ajkú hordák veszik körül, a külvilággal nem törődő, saját kutatásaiknak élő szerzetesek lakják), mint egy amerikai egyetem. Olykor a Fejedelem magához hívat egy-egy szerzetest, megteszi tanácsosának, s követi megbízással Katájba küldi, ő pedig a zárdából egykedvűen kilép a világi életbe, és a hatalom embereként ugyanazzal az aszeptikus tökéllyel igyekszik kormányozni a világot, amellyel addig görög olvasmányait rendezgette.

Mivel mind a középkori szerzetesi kultúrát, mind az egyetemek világát nagyon közel érzem magamhoz, különösen tetszik nekem ez a párhuzam. Annyival kiegészíteném, hogy a műszaki egyetemekre nem teljesen igazak a fentiek. A párhuzamot azonban tovább lehet gondolni. A műszaki egyetemekre kevésbé jellemző az elvonulás, mind az oktatók, mind a tanszékek folyamatos kapcsolatot tartanak a külvilággal (cégekkel, megbízókkal). Ahogy a gótika idején megjelent koldulórendek is: az ő kolostoraik a korábbi nagy monasztikus rendek (bencések, ciszterciek) kolostoraival ellentétben nem félreeső helyeken épületek, hanem bent a városokban, hogy folyamatos legyen a kapcsolat a laikusokkal. Jobban is szeretem őket egykori tanárom, Guzsik Tamás nyomán városi szerzetesrendeknek hívni. És ahogy a műszaki karok oktatói a piacból élő kollégáikkal ellentétben nem függenek teljes mértékben a megbízóktól, úgy a szerzetesek is függetlenek szabad királyi város esetében a városvezetéstől, egyéb városok esetében a földesúrtól.

Sacra di San Michele
Monasztikus kolostor: bencés apátság az olasz Alpokban. Kép forrása: Wikimedia Commons

Pozsony, ferences kolostor
Városi szerzetesrend kolostora: ferences kolostor Pozsonyban

Jó érzés, hogy egy műszaki kar oktatójaként kicsit a középkori ferences szerzetesek utódjának érezhetem magam.

A bejegyzést régóta tervezem, de most aktualitást adott neki, hogy leégett az a kolostor, amiről Eco állítólag A rózsa neve apátságát mintázta. A monasztikus kolostor illusztrálásához ezt a kolostort választottam.