Terveztem, hogy írok egy bejegyzést a kedvenc fiktív zenekaraimról. Kettő van: a Soronprfbs a Frank című filmből és a Nasty Bits a Vinyl című sorozatból.

Utóbbinak három száma van a soundtracken, ezek közül messze a legjobb a What Love Is.

Csomószor meghallgattam, és azt gondoltam, hogy de kár, hogy ez egy fiktív zenekar, milyen jó lenne meghallgatni egy egész lemezt tőlük.

Aztán nemrég belebotlottam ebbe a cikkbe:

Nyers erő – a protopunk hősei

Elkezdtem meghallgatni a tárgyalt zenekarokat, és pontosan emlékszem arra, hogy hol jártam az utcán, amikor megszólalt a fülhallgatómban a What Love Is 1975-ös próbatermi felvétele a Rocket From The Tombs előadásában. Merthogy mégsem fiktív zenekar fiktív számáról van szó!

A Rocket From The Tombs kb. egy éven át létezett Clevelandben, és sosem jutottak el stúdióba, még egy kislemezt sem vettek fel. Ennek ellenére én is ismertem pár számukat, csak nem az ő előadásukban.

Ezeket:

Valójában ezeket a számokat a Tombs utódzenekarai tették híressé, a Pere Ubu és a Dead Boys, de attól még Tombs-számok.

A Rocket From The Tombs-tól 2002-ig hivatalosan nem jelent meg semmi. Abban az évben viszont kiadták a dalaik elérhető legjobb korabeli felvételeit (koncert- és próbatermi felvételeket). A lemez az elég gyenge hangminőség ellenére is megdöbbentően erős anyag, és nemcsak a kuriozitás miatt. És azok a csodálatos művésznevek! Crocus Behemoth, Darwin Layne, Cheetah Chrome, Johnny Blitz! Itt végig lehet hallgatni az egészet:

The Day the Earth Met The Rocket From the Tombs

Aztán 2004-ben újra összeállt, aki még élt, és végre stúdióban is felvették a számaikat. A Rocket Redux is egészen kiváló anyag, de még jobb, hogy újra koncertezni is kezdtek, és egészen csodálatos, ahogy ezek a hatvanas öregurak zúznak:

Azóta csináltak két új albumot is (a legutóbbin már csak két eredeti tag játszik, a basszeros és az énekes), és azok is teljesen jók.

A honlapjukról letölthető még egy 2003-as live in studio album, aminek már a címe is remek: When It’s Too Late To Die Young, meg egy 1974-es bootleg, a liner notes-ban ilyen remek sorokkal:

“Gasoline” features two girls, The Tombers, on backing vocals. They may have been Debbie Smith and Sue Schmidt but this is speculation. Someone is singing backing on “Satisfaction” but no one remembers who.

Nem tudom, hogy jönnek-e még valaha Európába. Ha igen, el kellene menni megnézni őket.