Gimnazista koromban két zenei műfaj között őrlődtem, nyilván nem függetlenül a baráti társaságaimtól: az alter és a blues-rock között. Két rövid életű zenekarom is volt, ki lehet találni, hogy kb. milyen műfajban. A blues-rock volt a komolyabb, velük 3 fellépésig is eljutottunk. Sörös Alapítvány volt a neve. De most nem erről akarok írni, hanem arról, hogy a kedvenc helyünkön, a Vian Klubban egy időben többször fellépett egy CPG-s Csövesek nevű zenekar. Szerintem poénzenekar volt, úgy emlékszem, hogy ülve játszottak, 20–30 fős közönség előtt, és hát valószínűleg CPG-feldolgozásokat. A CPG-t csak hírből ismertem, úgy tudtam, hogy skinhead-zenakar volt, ehhez képest ezeknek a számoknak kimondottan szellemes szövegeik voltak. De a legnagyobb poén az volt, hogy a gitárosuk a legjobb miskolci gitáros, Kerékgyártó István volt (Füles).

A Sörös Alapítványon belül a basszusgitárossal meg is alapítottuk a „CPG-s Csöveseket Kedvelő Vagányok” nevű platformot, és a próbák szüneteiben emlékezetből játszogattuk a számokat (és nagyon élveztük).

Most már se az altert, se a blues-rockot nem bírom. A punkot annál inkább. Bár a magyar punkot még mindig nem.

Honek-ker 2002